Nyáron gyakori helyzet, hogy éjszaka esett valamennyi, ezért reggel kihagyjuk az öntözést. Délutánra aztán a paradicsom vagy az uborka már lankad, mert a rövid zápor csak a föld felső rétegét nedvesítette át.
A kert szempontjából ezért nemcsak az számít, hogy esett-e, hanem az is, mennyi csapadék hullott. A Viharmágus időjárási felületein a csapadéktérképek és más mért adatok éppen ebben segíthetnek.
Egy milliméter csapadék mit jelent?
Egy milliméter eső négyzetméterenként körülbelül egy liter vizet jelent.
Ez alapján könnyebb érzékelni a különbséget egy 2 milliméteres zápor és egy 20 milliméteres kiadós eső között. Mindkettő után vizes lehet a járda, a talaj vízellátásában mégis egészen más szerepet töltenek be.
A Viharmágus csapadékadatait ezért érdemes összevetni a saját kert állapotával. Néhány alkalom után már sokkal jobban megismerhető, hogy a saját talajunk mennyire gyorsan szárad.
A talajnedvesség legalább ilyen fontos
Homoktalajon a víz gyorsan leszivároghat, kötött talajban pedig lassabban mozog. Ugyanaz a csapadékmennyiség ezért két kertben teljesen eltérő hatást eredményezhet.
A talajnedvességi és aszályadatok regionális képet adhatnak arról, milyen állapotban van a térség.
Ez főleg hosszabb száraz periódusban érdekes. Lehet ugyanis egy-két zápor úgy is, hogy közben a mélyebb talajrétegek vízhiánya továbbra is jelentős marad.
Öntözés előtt ne csak a felszínt nézzük
A mulccsal borított ágyás felszíne megtévesztő lehet. Felül száraznak látszik, miközben alatta még megfelelő a nedvesség.
A csupasz földnél ennek ellenkezője is előfordulhat: egy zápor után sötét és nedves a felszín, néhány centiméterrel lejjebb azonban alig jutott víz.
Én ezért öntözés előtt mindig ellenőrizném a talajt is.
Hasznos módszer:
- húzzuk félre a mulcsot,
- nyúljunk néhány centiméter mélyre,
- figyeljük meg a föld nedvességét,
- csak utána döntsünk az öntözésről.
A radar azt is megmutathatja, eltalál-e minket az eső
Nyári záporoknál néhány kilométer is óriási különbséget jelenthet. Az egyik településen leszakad az ég, a szomszédos faluban pedig egyetlen csepp sem esik.
A Viharmágus radarja ezért kertészeti szempontból is hasznos kiegészítés.
Ha azt látjuk, hogy a csapadékzóna valóban közeledik, várhatunk az öntözéssel. Ha viszont a záporok sorra elkerülik a környéket, nincs sok értelme egy bizonytalan esőjelzésre hagyatkozni.
Az időjárási adat nem helyettesíti a kert megfigyelését
A legjobb módszer szerintem a kettő kombinációja.
A Viharmágus megmutathatja a csapadékot, radart, hőmérsékletet, talajnedvességet és az előttünk álló időszak várható időjárását. A saját kert viszont megmutatja, hogyan reagál minderre a konkrét talaj és növényállomány.
Ha ezt a kettőt együtt figyeljük, az öntözés sokkal kevésbé lesz találgatás.
